Aktualitások

2009. július 1-től Magyarországon is bevezetésre került a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. A törvény elfogadására azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett 154/2008. (XII. 17.) AB határozata alkotmányellenesnek találta az Országgyűlés által 2007 decemberében elfogadott, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV törvényt és az abban foglaltakat az AB határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság azt sérelmezte, hogy a korábbi törvény homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait, továbbá egy olyan generális utaló szabályt tartalmazott, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényben alkalmazott szabályozási mód miatt férfi és nő vonatkozásában — akik egymással házasságot köthetnek — a bejegyzett élettársi kapcsolat az Alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető és mivel az Alkotmány a legmagasabb szintű jogforrás, törvényi szinten nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, azokkal felcserélhető, új intézményeket létrehozni.

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelten hangsúlyozta azonban azt is, hogy a házasság védelmére vonatkozó — Alkotmányban rögzített — kötelezettség kizárólag a különneműek, tehát azok vonatkozásában értelmezhető, akik egymással házasságot köthetnek. Az ő helyzetüket az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolja, különösen nem sérti vagy veszélyezteti. Az AB határozat szerint így a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes.

A fentiekre tekintettel, az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően a július 1-től hatályos, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot csak tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személyek létesíthetnek. A regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan, nyilvánosan és két tanú jelenlétében anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg.

A bejegyzett élettársi kapcsolatra a törvény által nem szabályozott kérdésekben a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) házasságra vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, a bejegyzett élettársakra nem vonatkoznak:

1. a házastársak által történő közös gyerekké fogadásra, azaz nem fogadhatnak örörkbe

2. az apaság vélelmére, azaz egymás rendezetlen jogállású gyermekére nézve nem tehetnek "apai elismerő nyilatkozatot".

3. a házastársak névviselésére, azaz nem viselhetik egymás nevét "-né" toldással, vagy nem vehetik fel egymás vezetéknevét, még kötőjeles formában sem.

4. az emberi reprodukcióra irányuló eljárásoknak a házastársakra vonatkozó szabályok, azaz nem áll fenn ilyen esetekben az apaság vélelme az élettársra vonatkozóan.


		magyarenglish Aktualitások 2009. július 1-től Magyarországon is bevezetésre került a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye. A törvény elfogadására azután került sor, hogy az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett 154/2008. (XII. 17.) AB határozata alkotmányellenesnek találta az Országgyűlés által 2007 decemberében elfogadott, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV törvényt és az abban foglaltakat az AB határozat közzétételének napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság azt sérelmezte, hogy a korábbi törvény homogén csoportként kezelte a különböző és az azonos nemű személyek párkapcsolatait, továbbá egy olyan generális utaló szabályt tartalmazott, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényben alkalmazott szabályozási mód miatt férfi és nő vonatkozásában — akik egymással házasságot köthetnek — a bejegyzett élettársi kapcsolat az Alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető és mivel az Alkotmány a legmagasabb szintű jogforrás, törvényi szinten nem lehet alkotmányos intézményekkel azonos, azokkal felcserélhető, új intézményeket létrehozni. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelten hangsúlyozta azonban azt is, hogy a házasság védelmére vonatkozó — Alkotmányban rögzített — kötelezettség kizárólag a különneműek, tehát azok vonatkozásában értelmezhető, akik egymással házasságot köthetnek. Az ő helyzetüket az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata nem befolyásolja, különösen nem sérti vagy veszélyezteti. Az AB határozat szerint így a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek számára nem alkotmányellenes. A fentiekre tekintettel, az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően a július 1-től hatályos, bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot csak tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személyek létesíthetnek. A regisztrált élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan, nyilvánosan és két tanú jelenlétében anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre és a tényleges életközösség fennállásától függetlenül bíróság vagy közjegyző szüntetheti meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatra a törvény által nem szabályozott kérdésekben a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) házasságra vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, a bejegyzett élettársakra nem vonatkoznak: 1. a házastársak által történő közös gyerekké fogadásra, azaz nem fogadhatnak örörkbe 2. az apaság vélelmére, azaz egymás rendezetlen jogállású gyermekére nézve nem tehetnek "apai elismerő nyilatkozatot". 3. a házastársak névviselésére, azaz nem viselhetik egymás nevét "-né" toldással, vagy nem vehetik fel egymás vezetéknevét, még kötőjeles formában sem. 4. az emberi reprodukcióra irányuló eljárásoknak a házastársakra vonatkozó szabályok, azaz nem áll fenn ilyen esetekben az apaság vélelme az élettársra vonatkozóan.