Gyakori kérdések

Az alábbiakban a tájékozódó e-mailekben valamint a konzultációk során leggyakrabban elhangzott kérdésekből olvashat példákat a hozzájuk tartozó általános válaszokkal együtt. Az Ön kérdésére személyre szabott, pontos és mindenre kiterjedő választ irodánkban történő személyes konzultáció során kaphat a a tényállás megbeszélése mellett.

„Válás”

- Közös megegyezéssel és lehetőleg a problémáink "kiteregetése" nélkül szeretnénk válni házastársammal. Mi erre a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb lehetőségünk?

Lehetőségük van a házasságuk járulékos kérdéseiről egyezséget kötni egy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, melyet később benyújtanak a bírósághoz a bontóperük során. Egy ilyen megegyezés esetén a bíróság akár az első tárgyaláson is jogerősen felbonthatja házasságukat. Amennyiben van közös kiskorú, vagy tartásra szoruló gyermekük, úgy leghamarabb a második tárgyaláson van lehetőség házasságuk jogerős ítélettel való felbontására.

- Mennyi idő alatt zajlik le ma egy válás a biztos elhatározást követően?

A keresetlevél megírása és beadása a per indításának első lépése. A keresetlevél benyújtását követően a bíróság körülbelül 2 hónappal későbbre tűzi ki az első tárgyalás időpontját, de ez bíróságonként eltérő, egyes bíróságokon 1 hónap, de van ahol 3 hónap is lehet. Közös megegyezésről szóló okirat birtokában, viszont közös kiskorú vagy tartásra szoruló gyermek hiányában akár már az első tárgyaláson is kimondhatja a bíróság jogerősen a válást. Ha az első tárgyaláson a fenti okok miatt nem volt lehetséges a bontás, akkor a felek valamelyikének kell kérnie az eljárás folytatását, aminek hatására a bíróság újabb tárgyalást tűz ki, szintén 2-3 hónappal későbbre. Vitás, megegyezés nélküli válás esetén a bizonyítási eljárás lefolytatása miatt számtalan tárgyalás követheti egymást, melynek következtében egy házassági bontóper akár több évig is elhúzódhat.

- Megfordult a fejemben a válás gondolata, de nem tudom még biztosan, hogy tényleg így akarom-e. Érdemes most ügyvéddel beszélnem, vagy csak miután a házastársammal is közöltem a döntésemet?

Érdemes előzetes megbeszélésen részt vennie. Ennek egyik oka például az, hogy ha házastársának megteszi válási szándéka bejelentését és esetleg rögtön egyezkedésbe kezdenek, nehogy az Ön számára kedvezőtlenebb megegyezés szülessen, vagy esetleg többet ígérjen a másiknak, mint ami Önnek a jogszabályok alapján járna, vagy amire a jogszabályok alapján lenne köteles.

- Házastársam bejelentette, hogy váláson gondolkodik, de még nem döntött véglegesen. Nem tudom, hogy valamilyen más ügy miatt húzza az időt, vagy tényleg a házasságunknak adott még egy esélyt. Mitévő legyek? Felkeressek egy ügyvédet?

Mindenképp javasolt egy ügyvédi konzultáció. Lehet, hogy házastársa a közös vagyon esetleges eltüntetésén dolgozik és még ehhez van szüksége időre. Az is lehet, hogy új önálló egzisztenciája megalapításán munkálkodik. Elengedhetetlen, hogy Ön már ilyenkor tisztában legyen a lehetőségeivel és a jogaival és tudja, hogy mire kell odafigyelnie.

„Gyermektartásdíj”

- Válásunk során a bíróság megállapította a férjem által a gyermekünkre fizetendő gyermektartásdíjat. Sajnos hol fizeti, hol nem ezt az összeget, pedig tudom, hogy van bejelentett állása és rendszeresen kap fizetést. Sajnos sok hitele van, valószínűleg emiatt akadozik a fizetéssel. Mit tudok tenni, ha minden hónapban teljes összegben és időben szeretném a tartásdíjat megkapni?

Ilyen esetekben - amikor a férj rendelkezik munkaviszonnyal - Ön az illetékes bírósághoz fordulhat végrehajtási lap kiállítása végett, amelyben kérheti, hogy a gyermektartásdíjat visszamenőleg is (legfeljebb 6 hónapra) és a jövőre nézve az apa munkabéréből tiltsák le. A végrehajtó felhívja az apa munkáltatóját, hogy a letiltásban szereplő összeget vonja le az adós munkabéréből és fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a munkáltató nem vonja le az összeget, úgy a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

- Elvált férjem nem hajlandó több gyermektartásdíjat fizetni, mint amennyit 6 éve a bíróság megítélt a gyermekeink részére, pedig ebből a pénzből ma már nagyon kis részét tudom fedezni a gyerekek kiadásainak. Hogyan érhetem el, hogy többet fizessen?

Ha közös megegyezésre nem jutottak az ügyben, akkor bírósághoz kell fordulnia. Gyermektartásdíj felemelése iránt indíthat pert, mely során kereseti kérelmében meg kell jelölnie, hogy milyen összegű gyermektartásdíjra tart igényt. A bíróság bekéri majd elvált férje jövedelemigazolását, valamint környezettanulmányt készíttet lakóhelyén az illetékes gyámhivatal bevonásával. Jövedelmi viszonyaira tehát nemcsak a bejelentett fizetése, hanem életkörülményei alapján is következtetnek majd. Ebben a perben nem kötelező a jogi képviselet, de a tapasztalatok alapján hatékonyabb eredményre vezet.

- Volt élettársammal - aki francia állampolgár - 3 éve született egy közös gyermekünk. Az idén az élettársam elhagyott és visszaköltözött Franciaországba. Közös gyermekünk után tartásdíjat nem fizet, és a kapcsolatot sem tartja velünk. Megkeresésemre, hogy havonta fizessen egy meghatározott összeget, sajnos nem reagált. Türelmem sajnos elfogyott, úgy érzem, hogy a gyermeknek jár ez az összeg, így nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Egyedül az aggaszt, hogy indíthatok-e ellene Magyarországon pert, ha tudom, hogy Franciaországban él?

A joghatósági szabályok alapján Önnek lehetősége van az eljárás magyarországi megindítására, hiszen a gyermek (és Ön is) Magyarországon él. Magyarországi megjelenéséről az apának kell majd gondoskodnia, de képviseltetheti magát jogi képviselővel is. Amennyiben a gyermektartásdíj jogerős megállapítása után az apa mégsem fizetne tartásdíjat, úgy nemzetközi vonatkozásban is lehetőség van ma már a tartásdíj végrehajtására, a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján.

„Kapcsolattartás”

- Válásom után két évvel élettársi kapcsolatot létesítettem. Elvált feleségem, amióta tudomást szerzett az új kapcsolatomról, nem engedi, hogy elhozzam magammal gyermekeinket, sőt néha azt is akadályozza, hogy egyáltalán láthassam őket. A válóperi végzésünkben minden második hétvége, az iskolai szünetek fele és az ünnepek második napja lett számomra kapcsolattartásként megállapítva. Kihez fordulhatok? Hol tudom ezt érvényesíteni?

A bíróság által megállapított kapcsolattartás végrehajtása a gyámhivatalok hatáskörébe tartozik. Mivel a közigazgatási eljárásban is van lehetősége jogi képviseletre, így ügyvédhez is fordulhat, aki azután intézkedik a hivatalnál. A gyámhivatal a kérelem hatására először felszólítja az elvált feleségét a bírósági végzés által előírtak betartására, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor 500.000 Ft-ig terjedő bírságot is kiszabhat vele szemben. A gyámhivatal szinte minden esetben tárgyalást tart az ügyben, melyen célszerű a jogi képviselővel történő részvétel.

- A fiam házassága tönkrement és elvált a feleségétől. A válást a fiam kezdeményezte. A volt menyem úgy áll bosszút rajta és rajtunk, hogy nekünk egyáltalán nem engedi, hogy az unokáinkat meglátogassuk. Csak akkor láthatjuk őket, ha a fiamnál vannak. Ezen kívül még telefonon sem beszélhetünk velük. Munkája miatt a fiam gyakran tartózkodik külföldön és emiatt van úgy, hogy 2-3 hónapig nem láthatjuk a gyerekeket. Kérdésem, hogy milyen kapcsolattartási jogaink vannak és ezeket milyen úton tudjuk érvényesíteni?

Önöknek joguk van a gyermekekkel való kapcsolattartáshoz. Elméletileg ez a kapcsolattartás valóban csak a "fiuk idejéből" valósulhat meg, de ha Ő nem tud élni akadályoztatása miatt a kapcsolattartási jogával, akkor Önök önállóan is jogosultak ezen időszakban az unokákkal való kapcsolattartásra. Ilyen irányú igényükkel jogi képviselővel - vagy akár anélkül is - a gyermekek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhatnak.

„Családi jogállás”

- Élettársi kapcsolatban élek Kedvesemmel. Közös gyermeket tervezünk, de összeházasodni a későbbiekben sem szeretnénk, mert már mindketten túl vagyunk egy-egy nehéz váláson és emiatt nem vagyunk házasságpártiak. Kérdésem, hogy a születendő gyermekünk viselheti-e majd az apja nevét, vagy automatikusan az én nevemre anyakönyvezik majd a kórházban? Hogyan és hol tudjuk ezt elintézni?

Születendő gyermekük viselheti majd az édesapja nevét. A terhesség megállapítását követően a „terhességi-kiskönyv” birtokában kell felkeresniük közösen a Gyámhivatalt, ahol élettársa apai elismerő nyilatkozatot tehet születendő gyermekükre nézve. Az ekkor kapott okiratot kell majd magával vinnie szüléskor a kórházba és így már azonnal az élettársa kerül majd a gyermek születési anyakönyvi kivonatába, mint „apa”. A gyermek nevét illetően Önök több verzió közül is választhatnak majd, viselheti például mindkettőjük vezetéknevét kötőjeles verzióban, de csak az anya, vagy csak az apa vezetéknevét is kaphatja a gyermek.

- Barátnőmmel született egy közös gyermekünk. Sajnos a kapcsolatunk megromlott és Ő nem akar beleegyezni, hogy apasági nyilatkozatot tegyek a gyermekre nézve. Tehetek az Ő beleegyezése nélkül ilyen nyilatkozatot?

Az apasági nyilatkozat megtételéhez az illetékes önkormányzaton az anya aláírása, azaz nyilatkozata is szükséges. Azonban, ha az anya nem egyezik bele az apasági nyilatkozat megtételébe, akkor Ön kérheti az apaság bírósági megállapítását. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

"Gyámnevezés"

- Gyermekemet egyedül nevelő anya vagyok, Férjem sajnos elhunyt. Sok éves munkával létrehoztam egy sikeres vállalkozást, mely szerencsére jól jövedelmez. Szeretném, ha halálom esetén gyermekemről egy közeli jó barátom gondoskodna, vagyonát pedig egy másik barátom kezelné, aki pénzügyekben hozzám hasonlóan jártas. Nem szeretném, ha gyermekemet a gyámhivatal által kiválasztott személy (esetleg valamelyik rokonom) nevelné fel, örökségét pedig a gyámhivatal kezelné. Kérdésem az, hogy milyen formában rendelkezhetek erről, vagy rendelkezhetek-e egyáltalán? Meghatározhatom-e a végrendeletemben azt a konkrét személyt, aki gyermekemről halálom után gondoskodhat és ettől elkülönülhet-e az, aki a vagyonát kezeli? Egyebekről rendelkezhetek-e (pl. a gyermekemet nevelő barátom ingyenesen használhatja a lakásomat a gyermekem felnevelésének idejére)? Arra az esetre rendelkezhetek-e, ha ezek a személyek előttem hunynának el, vagy esetleg velem együtt? Megnevezhetek erre az esetre más személyeket?

Kérdése teljesen életszerű és felelős szülői magatartást feltételez. Először is azt kell meghatároznia, hogy kit nevez meg gyermeke gyámjául, valamint, hogy emellett a vagyonkezelőjéről külön rendelkezik-e. Ezt a posztot egy személyben is el lehet látni, de két személy is megoszthatja egymás között (egyikük a gyám, másik a vagyonkezelő). Több személyt is megnevezhet a posztokra, de közöttük sorrendiség felállítása szükséges. A gyám részére instrukciókat és a vagyonkezeléssel kapcsolatos számadására vonatkozó rendelkezéseket végrendeletben tehet. Első körben a területileg illetékes Gyámhivatalnál kell gyámnevező (és esetleg vagyonkezelő gyámot megnevező) nyilatkozatot tennie, majd erre tekintettel közjegyzői okiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell végrendelkeznie. Irodánk mindebben teljeskörű segítséget nyújt, értve ez alatt a gyámhivatallal és a közjegyzővel történő egyeztetést, valamint a gyámnevezés és a végrendelet tartalmának előkészítését.

"Élettársi közös vagyon"

- 10 évig éltem élettársi kapcsolatban a volt párommal. Az általa, azaz az Ő nevére felvett hitelből vettünk 5 évvel ezelőtt egy lakást. A lakás jelenleg a volt párom nevén van, de a hitelt 5 éven át közösen törlesztettük. Van lehetőségem arra, hogy a lakás egy része az én nevemre kerüljön, vagy esetleg a befizetett összeget kapjam vissza?

Ön joggal támaszt vagyoni igényt a volt élettársával szemben. Ezekben az esetekben elsősorban peren kívül célszerű megegyezni, ha a volt élettárs együttműködő, mert így mindkét fél jelentős eljárási költségeket takaríthat meg. Megegyezés hiányában sajnos vagyonjogi pert kell indítani a volt élettárssal szemben, amelynek során a bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytat le, de a bizonyítékok beszerzése a feleket terheli. Az eljárás során a bíróság vizsgálja, hogy egyáltalán fennállt-e az élettársi kapcsolat a felek között. Vita esetén ezt is bizonyítani kell. Ha ez fennállt, akkor azt vizsgálja, hogy mi volt a felek szándéka, ki és milyen vagyontárgyat vitt az életközösségbe, milyen keresettel és egyéb jövedelemmel rendelkezett, milyen mértékben működött közre a szerzésben stb. Az élettársi időszak alatt szerzett vagyontárgyakat akkor is a közös vagyonhoz tartozónak kell tekinteni, ha az igénylő fél nem bizonyítja, hogy a szerzésben a gazdasági értékű tevékenységével valóságosan részt vett. Kivéve, ha a háztartásban gazdaságilag egyáltalán nem végzett olyan tevékenységet, amely mindkettőjük előnyére szolgált volna. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében az élettársak közös tulajdonosnak minősülnek, annak ellenére, hogy ez külső jogviszonyokban nem jelenik meg (pl. ingatlan-nyilvántartás). Az így szerzett vagyontárgyakra ezért az élettársakat dologi jogi igény illeti meg, ami azt jelenti, hogy tulajdonrészt is követelhet a volt élettársa lakásából az Ön által teljesített hozzájárulás arányában. Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.


		magyarenglish Gyakori kérdések Az alábbiakban a tájékozódó e-mailekben valamint a konzultációk során leggyakrabban elhangzott kérdésekből olvashat példákat a hozzájuk tartozó általános válaszokkal együtt. Az Ön kérdésére személyre szabott, pontos és mindenre kiterjedő választ irodánkban történő személyes konzultáció során kaphat a a tényállás megbeszélése mellett. „Válás” - Közös megegyezéssel és lehetőleg a problémáink "kiteregetése" nélkül szeretnénk válni házastársammal. Mi erre a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb lehetőségünk? Lehetőségük van a házasságuk járulékos kérdéseiről egyezséget kötni egy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, melyet később benyújtanak a bírósághoz a bontóperük során. Egy ilyen megegyezés esetén a bíróság akár az első tárgyaláson is jogerősen felbonthatja házasságukat. Amennyiben van közös kiskorú, vagy tartásra szoruló gyermekük, úgy leghamarabb a második tárgyaláson van lehetőség házasságuk jogerős ítélettel való felbontására. - Mennyi idő alatt zajlik le ma egy válás a biztos elhatározást követően? A keresetlevél megírása és beadása a per indításának első lépése. A keresetlevél benyújtását követően a bíróság körülbelül 2 hónappal későbbre tűzi ki az első tárgyalás időpontját, de ez bíróságonként eltérő, egyes bíróságokon 1 hónap, de van ahol 3 hónap is lehet. Közös megegyezésről szóló okirat birtokában, viszont közös kiskorú vagy tartásra szoruló gyermek hiányában akár már az első tárgyaláson is kimondhatja a bíróság jogerősen a válást. Ha az első tárgyaláson a fenti okok miatt nem volt lehetséges a bontás, akkor a felek valamelyikének kell kérnie az eljárás folytatását, aminek hatására a bíróság újabb tárgyalást tűz ki, szintén 2-3 hónappal későbbre. Vitás, megegyezés nélküli válás esetén a bizonyítási eljárás lefolytatása miatt számtalan tárgyalás követheti egymást, melynek következtében egy házassági bontóper akár több évig is elhúzódhat. - Megfordult a fejemben a válás gondolata, de nem tudom még biztosan, hogy tényleg így akarom-e. Érdemes most ügyvéddel beszélnem, vagy csak miután a házastársammal is közöltem a döntésemet? Érdemes előzetes megbeszélésen részt vennie. Ennek egyik oka például az, hogy ha házastársának megteszi válási szándéka bejelentését és esetleg rögtön egyezkedésbe kezdenek, nehogy az Ön számára kedvezőtlenebb megegyezés szülessen, vagy esetleg többet ígérjen a másiknak, mint ami Önnek a jogszabályok alapján járna, vagy amire a jogszabályok alapján lenne köteles. - Házastársam bejelentette, hogy váláson gondolkodik, de még nem döntött véglegesen. Nem tudom, hogy valamilyen más ügy miatt húzza az időt, vagy tényleg a házasságunknak adott még egy esélyt. Mitévő legyek? Felkeressek egy ügyvédet? Mindenképp javasolt egy ügyvédi konzultáció. Lehet, hogy házastársa a közös vagyon esetleges eltüntetésén dolgozik és még ehhez van szüksége időre. Az is lehet, hogy új önálló egzisztenciája megalapításán munkálkodik. Elengedhetetlen, hogy Ön már ilyenkor tisztában legyen a lehetőségeivel és a jogaival és tudja, hogy mire kell odafigyelnie. „Gyermektartásdíj” - Válásunk során a bíróság megállapította a férjem által a gyermekünkre fizetendő gyermektartásdíjat. Sajnos hol fizeti, hol nem ezt az összeget, pedig tudom, hogy van bejelentett állása és rendszeresen kap fizetést. Sajnos sok hitele van, valószínűleg emiatt akadozik a fizetéssel. Mit tudok tenni, ha minden hónapban teljes összegben és időben szeretném a tartásdíjat megkapni? Ilyen esetekben - amikor a férj rendelkezik munkaviszonnyal - Ön az illetékes bírósághoz fordulhat végrehajtási lap kiállítása végett, amelyben kérheti, hogy a gyermektartásdíjat visszamenőleg is (legfeljebb 6 hónapra) és a jövőre nézve az apa munkabéréből tiltsák le. A végrehajtó felhívja az apa munkáltatóját, hogy a letiltásban szereplő összeget vonja le az adós munkabéréből és fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Amennyiben a munkáltató nem vonja le az összeget, úgy a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. - Elvált férjem nem hajlandó több gyermektartásdíjat fizetni, mint amennyit 6 éve a bíróság megítélt a gyermekeink részére, pedig ebből a pénzből ma már nagyon kis részét tudom fedezni a gyerekek kiadásainak. Hogyan érhetem el, hogy többet fizessen? Ha közös megegyezésre nem jutottak az ügyben, akkor bírósághoz kell fordulnia. Gyermektartásdíj felemelése iránt indíthat pert, mely során kereseti kérelmében meg kell jelölnie, hogy milyen összegű gyermektartásdíjra tart igényt. A bíróság bekéri majd elvált férje jövedelemigazolását, valamint környezettanulmányt készíttet lakóhelyén az illetékes gyámhivatal bevonásával. Jövedelmi viszonyaira tehát nemcsak a bejelentett fizetése, hanem életkörülményei alapján is következtetnek majd. Ebben a perben nem kötelező a jogi képviselet, de a tapasztalatok alapján hatékonyabb eredményre vezet. - Volt élettársammal - aki francia állampolgár - 3 éve született egy közös gyermekünk. Az idén az élettársam elhagyott és visszaköltözött Franciaországba. Közös gyermekünk után tartásdíjat nem fizet, és a kapcsolatot sem tartja velünk. Megkeresésemre, hogy havonta fizessen egy meghatározott összeget, sajnos nem reagált. Türelmem sajnos elfogyott, úgy érzem, hogy a gyermeknek jár ez az összeg, így nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Egyedül az aggaszt, hogy indíthatok-e ellene Magyarországon pert, ha tudom, hogy Franciaországban él? A joghatósági szabályok alapján Önnek lehetősége van az eljárás magyarországi megindítására, hiszen a gyermek (és Ön is) Magyarországon él. Magyarországi megjelenéséről az apának kell majd gondoskodnia, de képviseltetheti magát jogi képviselővel is. Amennyiben a gyermektartásdíj jogerős megállapítása után az apa mégsem fizetne tartásdíjat, úgy nemzetközi vonatkozásban is lehetőség van ma már a tartásdíj végrehajtására, a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján. „Kapcsolattartás” - Válásom után két évvel élettársi kapcsolatot létesítettem. Elvált feleségem, amióta tudomást szerzett az új kapcsolatomról, nem engedi, hogy elhozzam magammal gyermekeinket, sőt néha azt is akadályozza, hogy egyáltalán láthassam őket. A válóperi végzésünkben minden második hétvége, az iskolai szünetek fele és az ünnepek második napja lett számomra kapcsolattartásként megállapítva. Kihez fordulhatok? Hol tudom ezt érvényesíteni? A bíróság által megállapított kapcsolattartás végrehajtása a gyámhivatalok hatáskörébe tartozik. Mivel a közigazgatási eljárásban is van lehetősége jogi képviseletre, így ügyvédhez is fordulhat, aki azután intézkedik a hivatalnál. A gyámhivatal a kérelem hatására először felszólítja az elvált feleségét a bírósági végzés által előírtak betartására, majd ha ez nem vezet eredményre, akkor 500.000 Ft-ig terjedő bírságot is kiszabhat vele szemben. A gyámhivatal szinte minden esetben tárgyalást tart az ügyben, melyen célszerű a jogi képviselővel történő részvétel. - A fiam házassága tönkrement és elvált a feleségétől. A válást a fiam kezdeményezte. A volt menyem úgy áll bosszút rajta és rajtunk, hogy nekünk egyáltalán nem engedi, hogy az unokáinkat meglátogassuk. Csak akkor láthatjuk őket, ha a fiamnál vannak. Ezen kívül még telefonon sem beszélhetünk velük. Munkája miatt a fiam gyakran tartózkodik külföldön és emiatt van úgy, hogy 2-3 hónapig nem láthatjuk a gyerekeket. Kérdésem, hogy milyen kapcsolattartási jogaink vannak és ezeket milyen úton tudjuk érvényesíteni? Önöknek joguk van a gyermekekkel való kapcsolattartáshoz. Elméletileg ez a kapcsolattartás valóban csak a "fiuk idejéből" valósulhat meg, de ha Ő nem tud élni akadályoztatása miatt a kapcsolattartási jogával, akkor Önök önállóan is jogosultak ezen időszakban az unokákkal való kapcsolattartásra. Ilyen irányú igényükkel jogi képviselővel - vagy akár anélkül is - a gyermekek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhatnak. „Családi jogállás” - Élettársi kapcsolatban élek Kedvesemmel. Közös gyermeket tervezünk, de összeházasodni a későbbiekben sem szeretnénk, mert már mindketten túl vagyunk egy-egy nehéz váláson és emiatt nem vagyunk házasságpártiak. Kérdésem, hogy a születendő gyermekünk viselheti-e majd az apja nevét, vagy automatikusan az én nevemre anyakönyvezik majd a kórházban? Hogyan és hol tudjuk ezt elintézni? Születendő gyermekük viselheti majd az édesapja nevét. A terhesség megállapítását követően a „terhességi-kiskönyv” birtokában kell felkeresniük közösen a Gyámhivatalt, ahol élettársa apai elismerő nyilatkozatot tehet születendő gyermekükre nézve. Az ekkor kapott okiratot kell majd magával vinnie szüléskor a kórházba és így már azonnal az élettársa kerül majd a gyermek születési anyakönyvi kivonatába, mint „apa”. A gyermek nevét illetően Önök több verzió közül is választhatnak majd, viselheti például mindkettőjük vezetéknevét kötőjeles verzióban, de csak az anya, vagy csak az apa vezetéknevét is kaphatja a gyermek. - Barátnőmmel született egy közös gyermekünk. Sajnos a kapcsolatunk megromlott és Ő nem akar beleegyezni, hogy apasági nyilatkozatot tegyek a gyermekre nézve. Tehetek az Ő beleegyezése nélkül ilyen nyilatkozatot? Az apasági nyilatkozat megtételéhez az illetékes önkormányzaton az anya aláírása, azaz nyilatkozata is szükséges. Azonban, ha az anya nem egyezik bele az apasági nyilatkozat megtételébe, akkor Ön kérheti az apaság bírósági megállapítását. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. "Gyámnevezés" - Gyermekemet egyedül nevelő anya vagyok, Férjem sajnos elhunyt. Sok éves munkával létrehoztam egy sikeres vállalkozást, mely szerencsére jól jövedelmez. Szeretném, ha halálom esetén gyermekemről egy közeli jó barátom gondoskodna, vagyonát pedig egy másik barátom kezelné, aki pénzügyekben hozzám hasonlóan jártas. Nem szeretném, ha gyermekemet a gyámhivatal által kiválasztott személy (esetleg valamelyik rokonom) nevelné fel, örökségét pedig a gyámhivatal kezelné. Kérdésem az, hogy milyen formában rendelkezhetek erről, vagy rendelkezhetek-e egyáltalán? Meghatározhatom-e a végrendeletemben azt a konkrét személyt, aki gyermekemről halálom után gondoskodhat és ettől elkülönülhet-e az, aki a vagyonát kezeli? Egyebekről rendelkezhetek-e (pl. a gyermekemet nevelő barátom ingyenesen használhatja a lakásomat a gyermekem felnevelésének idejére)? Arra az esetre rendelkezhetek-e, ha ezek a személyek előttem hunynának el, vagy esetleg velem együtt? Megnevezhetek erre az esetre más személyeket? Kérdése teljesen életszerű és felelős szülői magatartást feltételez. Először is azt kell meghatároznia, hogy kit nevez meg gyermeke gyámjául, valamint, hogy emellett a vagyonkezelőjéről külön rendelkezik-e. Ezt a posztot egy személyben is el lehet látni, de két személy is megoszthatja egymás között (egyikük a gyám, másik a vagyonkezelő). Több személyt is megnevezhet a posztokra, de közöttük sorrendiség felállítása szükséges. A gyám részére instrukciókat és a vagyonkezeléssel kapcsolatos számadására vonatkozó rendelkezéseket végrendeletben tehet. Első körben a területileg illetékes Gyámhivatalnál kell gyámnevező (és esetleg vagyonkezelő gyámot megnevező) nyilatkozatot tennie, majd erre tekintettel közjegyzői okiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell végrendelkeznie. Irodánk mindebben teljeskörű segítséget nyújt, értve ez alatt a gyámhivatallal és a közjegyzővel történő egyeztetést, valamint a gyámnevezés és a végrendelet tartalmának előkészítését. "Élettársi közös vagyon" - 10 évig éltem élettársi kapcsolatban a volt párommal. Az általa, azaz az Ő nevére felvett hitelből vettünk 5 évvel ezelőtt egy lakást. A lakás jelenleg a volt párom nevén van, de a hitelt 5 éven át közösen törlesztettük. Van lehetőségem arra, hogy a lakás egy része az én nevemre kerüljön, vagy esetleg a befizetett összeget kapjam vissza? Ön joggal támaszt vagyoni igényt a volt élettársával szemben. Ezekben az esetekben elsősorban peren kívül célszerű megegyezni, ha a volt élettárs együttműködő, mert így mindkét fél jelentős eljárási költségeket takaríthat meg. Megegyezés hiányában sajnos vagyonjogi pert kell indítani a volt élettárssal szemben, amelynek során a bíróság széles körű bizonyítási eljárást folytat le, de a bizonyítékok beszerzése a feleket terheli. Az eljárás során a bíróság vizsgálja, hogy egyáltalán fennállt-e az élettársi kapcsolat a felek között. Vita esetén ezt is bizonyítani kell. Ha ez fennállt, akkor azt vizsgálja, hogy mi volt a felek szándéka, ki és milyen vagyontárgyat vitt az életközösségbe, milyen keresettel és egyéb jövedelemmel rendelkezett, milyen mértékben működött közre a szerzésben stb. Az élettársi időszak alatt szerzett vagyontárgyakat akkor is a közös vagyonhoz tartozónak kell tekinteni, ha az igénylő fél nem bizonyítja, hogy a szerzésben a gazdasági értékű tevékenységével valóságosan részt vett. Kivéve, ha a háztartásban gazdaságilag egyáltalán nem végzett olyan tevékenységet, amely mindkettőjük előnyére szolgált volna. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt szerzett vagyontárgyak tekintetében az élettársak közös tulajdonosnak minősülnek, annak ellenére, hogy ez külső jogviszonyokban nem jelenik meg (pl. ingatlan-nyilvántartás). Az így szerzett vagyontárgyakra ezért az élettársakat dologi jogi igény illeti meg, ami azt jelenti, hogy tulajdonrészt is követelhet a volt élettársa lakásából az Ön által teljesített hozzájárulás arányában. Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.